Ha egy autó balesetben megsérül, sokan természetesnek veszik, hogy ha van biztosítás, akkor a biztosító kifizeti a javítás teljes költségét.
Ez azonban nem minden esetben van így.
A biztosítós javításnál nagyon fontos különbséget tenni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére történő kárrendezés és a CASCO-s javítás között. Emellett már a javítás megkezdése előtt tisztázni kell azt is, hogy a biztosító pontosan milyen összeget vállal, alkalmaz-e avulást, CASCO esetén mekkora az önrész, és marad-e olyan költség, amelyet az autó tulajdonosának kell megfizetnie.
Nézzük meg, hogyan működik ez a gyakorlatban.
Ha először azt szeretnéd átlátni, hogyan zajlik egy biztosítós javítás a kárbejelentéstől egészen az autó átvételéig, olvasd el korábbi cikkünket is:
A mostani cikkben egy másik fontos kérdést nézünk meg részletesebben: mennyit fizet végül a biztosító, és milyen költség maradhat az autó tulajdonosánál?
Kötelező biztosítás vagy CASCO? Nem ugyanaz
Ha a másik fél okozta a balesetet
Ha egy másik autós okozza a balesetet, akkor alapesetben az ő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (KGFB) terhére történik a kárrendezés.
Ebben az esetben a vétlen károsultnak nincs CASCO-hoz hasonló önrésze.
Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy minden esetben a javítás teljes költségét fizeti ki a biztosító. Idősebb gépjárműveknél például bizonyos alkatrészekre avulást állapíthat meg.
Ha a saját CASCO biztosításunk terhére javíttatunk
A CASCO a saját gépjárművünkben keletkezett, a biztosítási feltételek szerinti károkra nyújt fedezetet.
Itt már jellemzően van önrész, amelynek összegét vagy százalékos mértékét a CASCO-szerződés tartalmazza.
CASCO esetén tehát előfordulhat, hogy a biztosító elfogadja például az 1 000 000 Ft-os javítást, de ebből a szerződés alapján 100 000 Ft önrészt az autó tulajdonosának kell megfizetnie.
Emellett a biztosító a szerződés feltételei alapján egyes esetekben avulást is alkalmazhat.
Mi az az önrész?
Az önrész azt az összeget jelenti, amelyet CASCO-kár esetén nem a biztosító, hanem a biztosított visel.
Például a CASCO-szerződésben szerepelhet:
10% önrész, minimum 100 000 Ft.
Ha a biztosító által elfogadott javítási költség 800 000 Ft, annak 10%-a 80 000 Ft lenne.
Mivel azonban a szerződés szerint a minimum önrész 100 000 Ft, ebben az esetben:
Javítási költség: 800 000 Ft
Önrész: 100 000 Ft
Biztosító térítése: 700 000 Ft
A 100 000 Ft-ot az autó tulajdonosának kell megfizetnie.
Ez nem a szerviz által meghatározott pluszköltség, hanem az ügyfél CASCO-szerződésének feltétele.
Mi az az avulás?
Az avulás egészen más.
Egy többéves autó alkatrészei a használat során természetesen veszítenek az értékükből. Ha egy balesetben megsérült, már használt alkatrész helyére teljesen új alkatrész kerül, a biztosító bizonyos esetekben figyelembe veszi az alkatrész korábbi elhasználódását.
Ezt nevezzük avulásnak.
Avulással nemcsak CASCO, hanem kötelező felelősségbiztosítás terhére történő kárrendezésnél is találkozhatunk.
Egy egyszerű példa
Tegyük fel, hogy az autó sérült alkatrészének új ára:
300 000 Ft.
A biztosító erre az alkatrészre 30% avulást állapít meg.
Ebben az esetben:
Új alkatrész ára: 300 000 Ft
Avulás: 90 000 Ft
Biztosító által figyelembe vett összeg: 210 000 Ft
A probléma az, hogy az alkatrész a kereskedőnél ettől még ugyanúgy 300 000 Ft-ba kerül.
A hiányzó 90 000 Ft nem kedvezmény, és nem a javítóműhely „pluszköltsége”. Ez az az összeg, amelyet a biztosító az avulás miatt nem térít meg.
Ezért fordulhat elő, hogy egy biztosítós javításnál a tulajdonosnak akkor is marad fizetendő összege, ha egyébként nem ő okozta a balesetet.
Hogyan indul el egy biztosítós javítás?
Alapesetben a kár bejelentése és a biztosítóval történő ügyintézés a károsult feladata.
Ha az ügyfél szeretné saját maga intézni a kárrendezést, természetesen megteheti: bejelenti a kárt, kapcsolatot tart a biztosítóval, majd a kapott kárfelvételi dokumentációt eljuttatja hozzánk.
Ha azonban nem szeretne a biztosítói ügyintézéssel bajlódni, meghatalmazást adhat részünkre, hogy a kárrendezéssel kapcsolatos ügyekben eljárjunk helyette. Ilyenkor a szükséges dokumentumokat és javítási kalkulációkat közvetlenül is tudjuk egyeztetni a biztosítóval, és megfelelő rendelkezés esetén a biztosító a térítendő összeget közvetlenül a javítóműhely részére is megfizetheti.
A KreiCarnál fontosnak tartjuk, hogy még a javítás megkezdése előtt kiderüljön, mit fizet a biztosító és milyen költség marad esetleg az ügyfélnél.
Ezért nálunk a biztosítós javítás folyamata több lépésből áll.
1. A kár bejelentése a biztosítónak
Első lépésként a káreseményt be kell jelenteni az illetékes biztosítónak.
Ezt alapesetben maga a károsult intézi, de megfelelő meghatalmazás esetén a KreiCar is eljárhat az ügyfél helyett.
A biztosító ezt követően kárszámot ad az ügyhöz, és megszervezi a gépjármű kárfelvételét.
2. Kárfelvétel
A biztosító kárszakértője megvizsgálja az autót és elkészíti a kárfelvételi jegyzőkönyvet.
Ebben rögzíti azokat a sérüléseket, amelyek a szemle során megállapíthatók.
Ha valamelyik alkatrészre avulást állapít meg, annak mértéke is szerepel a kárfelvételi dokumentációban.
Fontos azonban, hogy:
a kárfelvételi jegyzőkönyv nem javítási árajánlat.
A jegyzőkönyv azt rögzíti, hogy a biztosító kárszakértője milyen sérüléseket állapított meg. A tényleges javítás módját, szükséges munkaidejét, alkatrészeit és költségét ezután kell meghatározni.
3. A javítóműhely megvizsgálja az autót
A kárfelvételi jegyzőkönyv figyelembevételével mi is megvizsgáljuk a gépjárművet.
Meghatározzuk:
- milyen alkatrészek javíthatók,
- mely alkatrészeket szükséges cserélni,
- milyen karosszériajavításra van szükség,
- milyen fényezési munkák szükségesek,
- mennyi munkaidőt igényel a helyreállítás,
- milyen további költségekkel kell számolni.
Ez alapján elkészítjük a javítás előzetes kalkulációját.
Biztosítós munkáknál ehhez olyan javítási kalkulációs rendszert használunk, amelyet a biztosítók is alkalmaznak a kárrendezés során.
4. Az árajánlatot megküldjük a biztosítónak
A javítási kalkuláció ezt követően a biztosítóhoz kerül. Ezt intézheti maga a károsult, vagy megfelelő meghatalmazás esetén mi is megküldhetjük és egyeztethetjük a biztosítóval.
A biztosító megvizsgálja az ajánlatot, és visszajelez arról, hogy az abban szereplő javítási költséget milyen mértékben fogadja el.
Számunkra azonban önmagában az nem elegendő, hogy „a javítás mehet”.
A javítás megkezdése előtt azt is tisztázni kell, hogy a biztosító ténylegesen mekkora összeget fog megtéríteni.
CASCO esetén például pontosan tudnunk kell:
- mekkora az önrész,
- alkalmaznak-e avulást,
- és ezek után mekkora összeg várható a biztosítótól.
Kötelező biztosítás terhére történő kárrendezésnél pedig többek között azt kell tisztázni, hogy alkalmaztak-e avulást, illetve a benyújtott javítási kalkulációt teljes egészében elfogadták-e.
5. Az ügyfélnek még a javítás előtt tudnia kell, mennyit kell fizetnie
Ez az egyik legfontosabb pont.
Egy autó javítását szerintünk nem úgy kell elkezdeni, hogy:
„majd a végén kiderül, mennyit fizet a biztosító.”
Még a javítás megkezdése előtt tisztázni kell:
A javítás várható teljes költsége ennyi.
Ebből a biztosító várhatóan ennyit térít meg.
Az ügyfélre várhatóan ennyi marad.
Ha például a biztosító a teljes kalkulációt elfogadja, nincs avulás és nincs önrész, akkor az ügyfélnek a biztosítós javításból nem marad fizetendő része.
Ha viszont például CASCO esetén van 100 000 Ft önrész, akkor már a javítás megkezdése előtt tudnia kell, hogy ezt az összeget neki kell megfizetnie.
Ugyanez igaz az avulásra is.
Ha a biztosító egy alkatrész árából 80 000 Ft avulást von le, miközben a javításhoz az új alkatrészt teljes áron kell beszerezni, akkor ezt a 80 000 Ft-os különbséget is előre tisztázni kell.
Így az ügyfelet nem az autó átvételekor éri meglepetés.
Mi van akkor, ha a biztosító nem fogadja el a teljes javítási ajánlatot?
Ez is előfordulhat.
Például mi a gépjármű megvizsgálásakor szükségesnek tartunk egy alkatrészcserét vagy javítási műveletet, amely a biztosító eredeti kárfelvételi jegyzőkönyvében nem szerepel.
Ilyenkor nem abból indulunk ki, hogy:
„a biztosító nem fizeti, majd kifizeti az ügyfél.”
Először tisztázni kell, miért nem szerepel az adott tétel a biztosító által elfogadott kárban.
Szükség esetén további dokumentációt küldünk, illetve pótszemlét kérünk.
A javítást csak akkor érdemes megkezdeni, amikor a biztosító álláspontja és az esetleges ügyfél által fizetendő rész is ismert.
Mi történik, ha szétszerelés után újabb sérülést találunk?
Balesetes autónál nagyon gyakori, hogy kívülről nem látható minden sérülés.
A lökhárító vagy más karosszériaelem eltávolítása után derülhet ki például, hogy sérült:
- egy tartóelem,
- merevítés,
- belső karosszériaelem,
- rögzítés,
- kábel,
- érzékelő vagy más alkatrész.
Ez nem azt jelenti, hogy ezeket automatikusan megjavítjuk és utólag ráírjuk a számlára.
Ilyenkor a biztosítós folyamat gyakorlatilag egy lépéssel visszalép.
Dokumentáljuk a korábban nem látható sérülést, és pótszemlét kérünk a biztosítótól.
A pótszemle után elkészítjük vagy kiegészítjük a javítási kalkulációt az újonnan feltárt kárral.
Ezt ismét megküldjük a biztosítónak.
A javítás érintett részével pedig akkor haladunk tovább, amikor a biztosító azt elbírálta, és ismert, hogy az újabb javítási költségből mit vállal.
Így a javítás közben sem keletkezik úgy jelentős pluszköltség, hogy arról az autó tulajdonosa csak a végén értesül.
Miért nem elég tehát azt tudni, hogy „a biztosító fizet”?
Mert ez önmagában még nem mondja meg, hogy mennyit fizet.
Egészen más például az, hogy:
„A biztosító elfogadta az 1 200 000 Ft-os javítási kalkulációt.”
és az, hogy:
„A biztosító 1 200 000 Ft-ot fog megtéríteni.”
Ha CASCO esetén ebből például 150 000 Ft önrészt levon, akkor a biztosító tényleges térítése csak 1 050 000 Ft lesz.
Ha pedig avulást is alkalmaz, további különbség keletkezhet.
Ezért számunkra a biztosító jóváhagyása mellett legalább ilyen fontos annak tisztázása, hogy:
pontosan milyen levonásokkal és mekkora térítési összeggel számolhatunk.
Ki fizeti a biztosító által nem térített összeget?
A biztosító által nem térített összeget a gépjármű tulajdonosának kell megfizetnie.
A javítóműhely a gépjármű tényleges javításának költségét számlázza ki.
Ha a javítás például 1 000 000 Ft-ba kerül, de a biztosító önrész vagy avulás miatt csak 850 000 Ft-ot térít meg, a hiányzó összeg ettől még a javítás költségének része.
Ezért lényeges, hogy ezt ne a javítás befejezésekor közöljük az ügyféllel.
A cél az, hogy már a munka megkezdése előtt mindenki ugyanazokat a számokat lássa.
Kihez érkezik a biztosító által fizetett összeg?
A kárrendezés módjától függően a biztosító a térítés összegét kifizetheti közvetlenül a károsult részére, aki ezt követően rendezi a javítási számlát.
Ha azonban az ügyfél megfelelő meghatalmazást és rendelkezést ad, arra is lehetőség van, hogy a biztosító közvetlenül a javítóműhely részére teljesítse a térítést.
Ebben az esetben az ügyfélnek csak azt az esetleges különbözetet kell megfizetnie, amelyet a biztosító nem térít – például CASCO önrész vagy avulás miatt.
Fontos azonban, hogy az autó átadásának feltétele a javítás teljes ellenértékének rendezése.
Ez azt jelenti, hogy a gépjárművet akkor adjuk át, amikor a javítás teljes összege – akár az ügyféltől, akár a biztosítótól, akár részben mindkettőtől – ténylegesen beérkezett hozzánk.
A biztosító arra vonatkozó nyilatkozata, hogy egy összeget megtérít, önmagában még nem jelenti annak kiegyenlítését. Ha a biztosító közvetlenül a javítóműhelynek fizet, az autó átadásával ezért meg kell várnunk a térítés beérkezését.
Gyakori kérdések
Ki jelenti be a kárt a biztosítónak?
Alapesetben a kár bejelentése a károsult feladata. Ha azonban nem szeretnél a biztosítóval történő ügyintézéssel foglalkozni, megfelelő meghatalmazással a javítóműhely is eljárhat helyetted a javításhoz kapcsolódó kárrendezési ügyekben.
Mi a különbség a kötelező biztosításos és a CASCO-s javítás között?
Ha a másik fél okozta a balesetet, a kár rendezése jellemzően az ő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (KGFB) terhére történik.
CASCO esetén a saját gépjárművedre kötött biztosítás alapján történik a kárrendezés. A CASCO-szerződés jellemzően önrészt is tartalmaz.
Kell önrészt fizetni kötelező biztosításos kárnál?
A vétlen károsultat nem terheli CASCO-hoz hasonló önrész.
Önrész a CASCO-szerződéseknél jellemző, és annak pontos mértékét mindig az adott biztosítási szerződés határozza meg.
Mi az az avulás?
Avulásról akkor beszélünk, amikor a biztosító figyelembe veszi, hogy a sérült alkatrész a káresemény előtt már használt volt.
Ha például egy többéves autó sérült alkatrésze helyett új alkatrészt kell beépíteni, a biztosító bizonyos esetekben az új alkatrész árának csak egy részét téríti meg.
Avulást kötelező biztosításos és CASCO-s kárrendezésnél is alkalmazhatnak.
Ha a biztosító elfogadja a javítási árajánlatot, az azt jelenti, hogy mindent ki is fizet?
Nem feltétlenül.
A javítás megkezdése előtt azt is tisztázni kell, hogy a biztosító pontosan mekkora összeget térít, és milyen levonásokkal számol.
CASCO esetén például az önrész, kötelező és CASCO-s kárrendezésnél pedig az esetleges avulás miatt is lehet különbség a javítás teljes költsége és a biztosító által fizetett összeg között.
Mi történik a kárfelvétel után?
A biztosító kárszakértője elkészíti a kárfelvételi jegyzőkönyvet. Ez alapján a javítóműhely is megvizsgálja az autót, majd elkészíti a javításhoz szükséges előzetes kalkulációt.
A kalkulációt ezután meg kell küldeni a biztosítónak elfogadásra.
Fontos, hogy a kárfelvételi jegyzőkönyv önmagában még nem javítási árajánlat.
Mikor kezdhető meg a javítás?
A javítást akkor érdemes megkezdeni, amikor már tisztázott:
- mennyi a javítás várható teljes költsége,
- ebből mennyit térít a biztosító,
- van-e önrész vagy avulás,
- és marad-e az ügyfélnek fizetendő összege.
Így az autó tulajdonosát nem a javítás végén éri váratlan költség.
Mi történik, ha szétszerelés után további sérülés derül ki?
Balesetes autónál gyakori, hogy egyes sérülések csak a karosszériaelemek megbontása után válnak láthatóvá.
Ilyenkor az újonnan feltárt sérülést dokumentálni kell, és pótszemlét kell kérni a biztosítótól.
A javítási kalkulációt ki kell egészíteni, majd az újabb tételeket ismét el kell fogadtatni a biztosítóval.
Mi történik, ha a biztosító nem fogad el egy javítási tételt?
Ilyenkor először azt kell tisztázni, hogy az adott javítás vagy alkatrész miért nem szerepel az elfogadott kárban.
Szükség esetén további dokumentációval vagy pótszemlével lehet alátámasztani a javítás szükségességét.
Nem abból indulunk ki, hogy amit a biztosító nem fogad el, azt automatikusan az ügyfélnek kell kifizetnie.
Kinek fizet a biztosító?
A biztosító a térítést kifizetheti közvetlenül a károsultnak, aki ezután rendezi a javítási számlát.
Megfelelő meghatalmazás és rendelkezés esetén arra is lehetőség van, hogy a biztosító közvetlenül a javítóműhelynek fizessen.
Ha a biztosító nem téríti a teljes javítási összeget, a fennmaradó részt a gépjármű tulajdonosának kell rendeznie.
Mikor adjuk át az elkészült autót?
Az autót akkor tudjuk átadni, amikor a javítás teljes ellenértéke rendezésre került.
Nem számít, hogy az összeg az ügyféltől, a biztosítótól vagy részben mindkettőtől érkezik: az átadás feltétele, hogy a teljes javítási díj ténylegesen beérkezzen.
A biztosító fizetési ígérete vagy térítési nyilatkozata önmagában még nem jelenti azt, hogy az összeg meg is érkezett.
És mi a helyzet az áfával, ha céges autóról van szó?
Ez már egy külön történet. Céges tulajdonú személygépkocsiknál a biztosítói kárrendezés és az áfa elszámolása külön szabályokat és további kérdéseket vet fel.
Erről a következő blogcikkünkben írunk részletesen.
Ha szeretnéd érteni, mikor és mennyi áfát térít a biztosító, illetve milyen rész maradhat a cégre, maradj velünk – hamarosan folytatjuk!
Biztosítós javítás előtt állsz?
Ha sérült az autód, és kötelező felelősségbiztosítás vagy CASCO terhére szeretnéd megjavíttatni, a KreiCar Autószervizben Kecskeméten a kárfelvételi jegyzőkönyv alapján átvizsgáljuk a gépjárművet, elkészítjük a javítási kalkulációt, és segítünk abban, hogy már a javítás megkezdése előtt átlátható legyen a biztosítós kárrendezés.
Ha pedig nem szeretnél a biztosítóval történő ügyintézéssel foglalkozni, megfelelő meghatalmazás alapján a javításhoz kapcsolódó kárrendezési ügyintézésben is eljárhatunk helyetted.
Nem csak az a fontos, hogy a biztosító mit fizet. Az is fontos, hogy az autó szakszerűen legyen megjavítva – és hogy előre tudd, mire számíthatsz.
